Bákonyi Ádám
Több ezren, elsősorban postai dolgozók tüntettek Brüsszelben, követelve az Európai Bizottságtól, hogy azonnal rendeljen el moratóriumot azon irányelv végrehajtására, amely Európa-szerte megnyitná az utat a postaszolgálatok privatizációja előtt.
Mindaz, amit a közelmúltban Németországban és Hollandiában tapasztalhattunk, nevezetesen, hogy a postavállalatok alacsonyabb béreket és a munkahelyek számának nagyarányú csökkentését jelentik be, a bíróságok pedig a biztonságot nyújtó, kialkudott feltételekkel ellentétes döntéseket hoznak, az elhibázott liberalizációs politika elkerülhetetlen, katasztrofális velejárója – mondta a tiltakozó akción Neil Anderson. Az Európa Postai és Logisztikai Ágazat titkára hangsúlyozta, kutatásaik azt bizonyítják, hogy a liberalizáció a szociális dömping katalizátora, de az Európai Bizottság vakon alkalmaz egy elhamarkodott és kudarcra ítélt stratégiát, miközben semmibe veszi annak súlyos szociális következményeit – tette hozzá Anderson.
A további felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a munkavállalók és az érintett polgárok ebben a küzdelemben közös ügy érdekében fognak össze. Nem akarnak magasabb árat fizetni rosszabb minőségű szolgáltatásokért, és nem akarják, hogy adójuk olyan cégekhez vándoroljon, amelyek többet törődnek a profittal, mint az ügyfelek elégedettségével. A tiltakozók felhívták a figyelmet arra az átfogó, az unió tizenkét országában végzett vizsgálatra, amely kimutatta, hogy a postai piac teljes liberalizációja nem működik. A tanulmány szerint a liberalizált piacokon romlott a szolgáltatások minősége, drasztikusan csökkent a munkahelyek száma. Ez teret ad a bizonytalan foglalkoztatási feltételeknek és a munkabérek megnyirbálásához vezet.
A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) már évek óta figyelmeztet, hogy a postai szolgáltatások 2013-ban esedékes teljes liberalizációja magyar vonatkozásban tízezer postai dolgozó kiszervezését jelentené és tragikusan érintené a kistelepülések lakosságát is. A POFÉSZ szerint a postai dolgozóknak a Magyar Posta alkalmazottainak kell maradniuk, hiszen csak ez lehet garancia a szolgáltatások színvonalának megőrzésére. Ha a postai szolgáltatások vállalkozók kezébe kerülnek, a dolgozók kikerülnek a kollektív szerződés alól, továbbá olyan szerzett jogokat veszítenek el, mint a munkába járás költségtérítése, a munka- és védőruha, a fizetett szabadság vagy a betegállomány.
Amint az ismert, a 2002-es kormányváltás óta komoly mértékben csökkent a postai dolgozók száma. Akkor még 43 666 fő volt a létszám, ami 2005-ben 38 768-ra, 2006-ra pedig 38 686 főre zsugorodott. A Magyar Posta 2003-ban kezdte meg „modernizációs programját”, amelynek célja az volt, hogy a társaság felkészüljön a postai szolgáltatási piac – eredetileg – 2009-es teljes liberalizációjára, és versenyhelyzetben maradjon. A program egyik elemeként összesen 946 településen számolták fel a kis postákat, helyettük mobilposta-szolgáltatást vezettek be.
Magyar Nemzet Online nyomán
A képekre kattintva megnézhető nagyobb méretben!
|
