Kedvező változások a munkaügyi perekben: a munkavállalói költségkedvezmény
2010. január 1-től munkavállalói szempontból kedvezően módosultak a munkaügyi perek költségszabályai. A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg KSH által közzétett, megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.
Mint ismeretes, 2008. februárjában a munkaügyi perekben alkalmazandó költségszabályok munkavállalói szempontból rendkívül hátrányosan módosultak, a munkavállalót addig feltétel nélküli, őt az ügy jellegére tekintettel megillető költségmentesség (azaz mentesség az illeték, szakértői díj stb. megfizetése alól) helyébe az ún. költségfeljegyzési jog lépett, azaz abban az esetben, ha a munkavállaló elveszette a pert, utólag köteles volt megfizetni az államnak járó illetéket és az esetleges egyéb költségeket.
A fenti szabályokon enyhített a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet, amely szerint 2010. január 1-től a munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete
a) a keresetlevél benyújtásakor,
b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy
c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában
nem haladja meg - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - az a)-c) pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.
A kérdéses összeg a 2008. évre vonatkozóan 198.741,- Ft, tehát a munkavállalót megilleti a munkavállalói költségkedvezmény, amennyiben havi bruttó munkabére nem haladja meg a 397.482,- Ft-ot.
Amennyiben tehát a munkavállaló munkaügyi pert indít (pl. felmondás jogellenessége megállapítása vagy bérkülönbözet iránt), munkabérének bruttó havi összege a fenti határ alatt van, és kérelmezte a költségkedvezmény biztosítását, még pervesztessége esetén sem kötelezhető az illeték és egyéb költségek (kivéve az ellenfél jogi képviselőjének bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj megfizetése) megfizetésére. Összefoglalva tehát, egy esetleges perindítás kockázatai jelentősen csökkenhetnek, amely a munkavállalók jogérvényesítési hajlandóságát és készségét jelentősen pozitívan befolyásolja.
Fontos kiemelni, hogy a rendelet szabályait a jelenleg folyamatban lévő munkaügyi perekben is alkalmazni kell.
. látogatónk !
2010. január 1-től munkavállalói szempontból kedvezően módosultak a munkaügyi perek költségszabályai. A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg KSH által közzétett, megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. 
