|
Tájékoztató
az MT-tárgyalásokról
és a miniszterelnökkel folytatott háromoldalú megbeszélésről
MT-tárgyalások
A szeptember 6-án és 14-én megtartott egyeztetések eredményéről már adtunk egy összefoglalót, amely a honlapunkon is olvasható. Ennek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a munkaadók és a szakszervezetek (Munkástanácsok, Liga, MSZOSZ) megállapodásának jóváhagyása a miniszterelnöki találkozón megtörtént.
A Munka Törvénykönyve fontos fejezeteként a munkaügyi kapcsolatok rendszerét áttekintő tárgyalásokra a munkaadók és a munkavállalók képviselői között e héten, szerdán délelőtt került sor. A találkozót megelőzően a Munkástanácsok és a Liga vezetői és szakértői közös előterjesztést készítettek, amely a tájékoztató mellékleteként látható. Ennek az előterjesztésnek az alapján történt megállapodásban Czomba Sándornak, az NGM államtitkárának tett ígéretében a két oldal vállalta, hogy e fontos terület egyes részleteiről kétoldalú megállapodást igyekszik kötni. A megállapodásban nem szereplő további fontos kérdések, jelesül a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása, a szakszervezeti kifogás lehetőségének megtartása is szerepel az előterjesztésben, amely a háromoldalú egyeztetést követően Czomba Sándor ígérete szerint Orbán Viktor elé kerül. Amennyiben a miniszterelnök jóváhagyja, az NGM ennek alapján elkészíti az MT tervezetének a tárgyalások alapján módosított változatát, és ez kerül majd a kormány elé, de ezt még megelőzi egy újabb háromoldalú egyeztetés, amikor a felek meggyőződhetnek arról, hogy a változtatások az új tervezetben valóban szándékaik szerint történtek. Természetesen még számos részletkérdés maradt a szakszervezetek által korábban kifogásolt elképzelésekből az előterjesztésben, amelyeken a munkavállalói oldal a további tárgyalások során még változtatni kíván.
Összefoglalva, a Munka Törvénykönyve tervezetének eredeti elképzelésein lényeges változtatásokat tudtunk eddig elérni, amelyek közül a legfontosabbakat szeretném kiemelni:
· Nem változhat a törvénymódosítás kapcsán a munkavállalók jövedelme.
· Nem lehet indokolás nélkül elbocsájtani a munkavállalót.
· A munkavállalói gondatlanságból bekövetkezett kár esetére vonatkozó kártérítés nem lehet korlátlan, hanem 4-8 havi munkabérre korlátozódik.
· A szabadság eddigi mértéke és kivehetősége nem változik negatív irányban.
· A jogellenesen elbocsájtott munkavállalónak járó kártérítés és elmaradt bér mértékéről még vita van a felek között, de nem korlátozható e két kategóriában megkapható jövedelem összege 18 havi távolléti díj összegére.
· A munkavállalók emberi méltóságát veszélyeztető megoldásokat, technikai eszközök használatát nem engedélyezi az új változat.
· A védett kor intézménye a továbbiakban is megmarad.
· A műszakpótlékok, illetve az eddig ezen a címen juttatott jövedelem sem csökkenhet.
A kollektív munkajogi változások közül kiemelnénk az üzemi tanácsok megszüntetésének és jogaik szakszervezeteknek történő átadására vonatkozó munkaadókkal együttesen tett javaslatunkat, amelynek indoka, hogy az eredeti előterjesztés szándéka a szakszervezetek meggyengítésére irányult és a nem túl erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező üzemi tanácsok felértékelésére. Ebben a helyzetben nem lehet vita tárgya, hogy a munkavállalói érdekképviselet szerepét a jövőben nem a szakszervezetek gyengítésével, hanem erősítésével tudják ellátni a munkavállalók. Ez a javaslat a kormányt szemmel láthatóan meglepte.
A munkaügyi kapcsolatokon belül igen fontos terület a szakszervezetek működését biztosító szakszervezeti tisztségviselői jogvédelem. A tagok után járó munkaidő-kedvezményről és e kedvezmény pénzbeli megváltásának lehetőségéről a munkaadók hallani sem akarnak, tehát egyetértenek az eredeti előterjesztéssel. Eltörölni szándékoztak a tisztségviselők jogvédelmét is, de egy, a mellékletben szereplő megoldást támogatnak, miszerint egy munkaadóval szemben egy szakszervezeti tisztségviselő lehet.
Fontos eleme a munkaügyi kapcsolatoknak – a mellékletben látható módon javasolt – a szakszervezetek legitimitásának és a köztük lévő sorrend megállapításának eszközéül ajánlott szakszervezeti konföderációk közötti választás, amely nem élvezi a hat konföderáció támogatását. A Munkástanácsok és a Liga évek óta tett kezdeményezését jelen pillanatban a kormány is csupán vizsgálja.
Az új munkaügyi kapcsolatok terén fontos szerep jutna a kollektív szerződéses szabályozásnak, amelynek fő szerepe az ágazati kollektív szerződések területe lenne. Ennek részleteiről is a melléklet ad bővebb tájékoztatást.
A Munka Törvénykönyvével kapcsolatban közös javaslat volt még, hogy a minimálbér és az országos bérajánlás kormány általi eldöntése előtt történjen konzultáció a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel.
Miniszterelnöki találkozó
A miniszterelnök meghívásának eleget téve a találkozón részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a miniszterelnökséget vezető államtitkár, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A megbeszélésen a háromoldalú érdekegyeztetés helyzetéről és jövőjéről, az MT változásairól, az adójogszabály-változások következtében előálló jövedelemviszonyokról és a munkaadók kezdeményezésére, az állami kitüntetések munkavállalók számára történő megnyitásáról egyeztettek a megjelentek.
Az érdekegyeztetéssel kapcsolatos előterjesztés a mellékletben szerepel, és a kezdeményezés számos tájékoztató alapján remélhetően mindenki számára ismert. Ezért inkább a kormány, illetve a miniszterelnök figyelemre, méltó reagálására térnék ki, melynek lényege, hogy ilyen formálisan működő tripartit érdekegyeztető fórumra nincsen szükség. Erre nagyon érdekes, bár eléggé el nem ítélhető érvet hallottunk számos, a speciális helyzetet nem ismerő részlettel tarkítva az elutasítást, miszerint az elmúlt húsz év alatt az érdekegyeztető tanács nem tudta megvédeni az országot, a gazdaságot és a munkavállalókat a problémáktól (és a parlamentnek, valamint az ott tevékenykedő pártoknak mi lett volna a feladata?), illetve, hogy a fejlett nyugati világban a tripartizmus ágazati szinten működik??!!
Ennek ellenére mégsem jöttünk el üres kézzel erről a tárgyalásról sem, mert a miniszterelnök felkínálta, hogy gazdasági miniszterével negyedévente, ővele pedig félévente lesz lehetőség informális konzultációkat folytatni, amire egyébként Nyugat-Európában valóban van példa.
Az adójogszabály változásokkal kapcsolatban részletes tájékoztatást adott Matolcsy miniszter úr, melynek lényege, hogy a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetése egyetlen bérből és fizetésből élő munkavállalónak sem okozhat jövedelemcsökkenést. A „hogyan” kérdésére a miniszter a minimálbér 15%-os, a szakmunkás minimálbér 18%-os emelésével válaszolt, illetve egy, a munkaadóknak szánt felszólítással egy 5%-os keresetnövelésre. Ha ez nem fedezné a keresetcsökkenést, akkor a kormány az 5%-os bruttó béremelés fölötti szükséges emelés kétharmadát átvállalja a munkaadóktól. Amennyiben még ez sem teljesítené a kormány azon ígéretét, hogy nem érhet senkit sem keresetcsökkenés, akkor a munkavállalók egyénileg a NAV-hoz fordulhatnak jövedelem-kiesésük kompenzálása céljából, amit mi a magunk részéről nem támogatunk, mint megoldást. Helyette a munkaadók eljárását kérjük a kormánytól jogszabályban rögzíteni.
Összességében e megoldások a jelenlegi körülmények között korrektnek tekinthetők, beleértve azt is talán, hogy a 202 ezer forint feletti jövedelmeknél csak a szuperbruttó felének kivezetése történik meg első lépésben, és a magasabb keresetűek által fizetett fél szuperbruttó képezi a kompenzáció alapját a kormány elképzelései szerint.
A következő témában a miniszterelnök megvizsgálandónak tekintette a munkavállalók állami kitüntetésben való részesülésének lehetőségét.
Budapest, 2011. szeptember 23.
Palkovics Imre
elnök | 
