Üdvözöljük honlapunkon!
A MOSZ tárgyalóasztalhoz ültetné a kormányt
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyeztetést kezdeményez a pályakezdő fiatalok munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban.
A munkanélküliek közel 16 százaléka a hazai munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. A korcsoport 27,8 százalékos munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal volt magasabb a 2011. I. negyedévinél. Ez a trend nem csak hazai „sajátosság”, a fiatalok munkanélküliségi rátája világszerte kiugróan magas és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet „Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2012” című jelentése szerint legalább 2016-ig nem várható csökkenés.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a témával kapcsolatban a munkaerőpiaci partnerekkel, így a Munkástanácsok Országos Szövetségével is folyjon egyeztetés.
A sajtóból értesültünk arról, hogy a pályakezdők foglalkoztatását úgy próbálná serkenteni a kormány, hogy bizonyos időszakig elegendő lesz a minimálbér 80%-át fizetni (mely összeg gyakorlatilag a létminimum összegét sem éri el). Ezt a Munkástanácsok Országos Szövetsége hibásnak és a hazai valóságtól távol állónak tartja, annak esetleges „racionálisnak” nevezett közgazdaságtani magyarázata ellenére. Véleményünk szerint az ilyen irányú korosztályi diszkriminációt nem lehet a munkaerő iránti kereslet várható növekedésével indokolni.
A pályakezdők foglalkoztatási helyzetének feltérképezése kapcsán a Munkástanácsok Országos Szövetsége kiemelt figyelemmel tekint az oktatási törvények és rendeletek (pl. felsőoktatási keretszámok) várható hatásaira, így az idén a felsőoktatásba nem jelentkező 30 ezer fiatal (a 2011 és a 2012-es felvételi eljárás során jelentkezők negatív különbözete) későbbi továbbtanulási, foglalkoztatási lehetőségeire. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a munkaügyi szervek megfelelő eszközökkel és pályaorientációs lehetőségekkel segítsék ezeket a fiatalokat, valamint, hogy a hazai szakképzés megfelelő módon reagáljon a tavaly év végén elfogadott oktatási törvények ez irányú következményeire.
(E tárgykörben az alapvető jogok biztosa a 2012. évben „A Munka Méltósága” címmel alapjogi projektet indított, melynek keretein belül az ombudsman – különös tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 1. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakra – kiemelten kíván foglalkozni az egyes védett csoportba tartozó személyek, ezen belül is a pályakezdő fiatalok munkavállalási lehetőségeivel.)
Az előző évek hibás gazdaság- és foglalkoztatáspolitikája miatti sajnálatos mutatóknál a gyakorlati valóság azonban még kedvezőtlenebb képet mutat. Az utolsó, 4 évvel ezelőtt készült nagymintás ifjúságkutatásban (Ifjúság 2008 jelentés) megkérdezett fiatalok közül az alkalmazottaknak csupán 69 százaléka, az alkalmi munkavállalóknak pedig mindössze 37 százaléka jelentette ki, hogy teljes fizetését legálisan, a munkajogi szabályoknak megfelelően kapja. Ezek a számok valószínűsíthetően nem javultak, a feketegazdaság a fiatalok foglalkoztatása szempontjából továbbra is hatalmas méreteket ölt.
A nem bejelentett foglalkoztatási forma másik összetevője – a gazdasági „szükségszerűség” mellett – a tájékozatlanság. Mint az a Felnőttképzés című folyóirat 2011. évi 4. számában megjelent (a Magyarországi felnőttek munkaerő-piaci tájékozottsága – szerző: Csehné Dr. Papp Imola) kutatási elemzésből is kiderül, az egész társadalomra vetítve sem kielégítő ez a fajta ismeretanyag, a fiatalabb korosztályoknál a helyzet sajnos még rosszabb (pl. Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) – szakképzési projekt kutatási eredményei (2010), pedagógus és hallgatói szervezetek felmérései – 2011).
A Munkástanácsok Országos Szövetsége ezért (amellett, hogy szorgalmazta, hogy a Nemzeti Alaptanterv részét képezzék a munkavállalói és pénzügyi ismeretek, melynek tematikus, tanrendi oktatása a jövőben is várat még magára) a közoktatásban és a szakképzésben továbbra is végezné ez irányú, „preventív” szerepét, növelve a korosztályi tájékozottságot, a „Jogpont+” szolgáltatás segítségével pedig az alternatív jogsegély-szolgáltatás lehetőségét hirdeti a jövőben.
A fiatalkori munkavégzés kapcsán különösen fontos szegmens az iskolaszövetkezeti munka jogi és közterhi szabályozásának kérdésköre.
Magyarországon – az ebben a szektorban – tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek vállalkozásainál dolgozó diákok száma 130.000 fő körül mozog, az átlagosan ledolgozott munkanapok száma tagonként 20-25 nap/év. (A KSH adatai szerint a nappali tagozaton tanulók kb. 20%-a vesz részt valamilyen diákmunkában.)
Véleményünk szerint olyan szabályozás kialakítása szükséges, amely nagy hangsúlyt fektet az iskolaszövetkezettel kapcsolatos elvárások esetében a tanuló/hallgató tanult szakmájában történő foglalkoztatására, és részére a tanulói/hallgatói jogviszony megszűnését követően is munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására.
A munkaerő-kölcsönzés jelenleg nem kifejezetten minősül a tanulmányok alatti munkavégzés egyik kiemelt eszközének, a gyakorlatban azonban a fiatalok körében az egyik leginkább elterjedt, az állam által ellenőrizhető foglalkoztatási forma. A járulékfizetési szabályok felülvizsgálata valószínűleg a munkaerő-kölcsönzés szélesebb körben történő elterjedését hozná maga után, ami az ehhez kapcsolódó kedvezőbb foglalkoztatási mutatók miatt indokolt. Járható út lenne (a fiatalkori munkavégzési kutatás megállapításaival és szabályozási javaslataival összhangban), hogy a munkaerő-kölcsönzés érdemben segítse a tartós foglalkoztatásban történő elhelyezkedést. A kölcsönbeadók (és a kölcsönvevők) számára is ennek kifejezett elősegítésére vonatkozó kötelezettségeket kellene előírni. Szükséges így továbbá a piaci igényeknek megfelelő képzések kidolgozása kapcsán az iskolaszövetkezetek fokozott bevonása.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége kész a párbeszédre, s a munkavállalókat képviselő szervezetként kiemelt feladatának tekinti, hogy a saját eszközeivel is segítse a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását.
Budapest, 2012. június 5.
Szabó Imre
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Ifjúsági Tagozat szervezője | 
