Hölgyeknek, sok-sok szeretettel!
NŐNAPRA
Eljött az új tavasz, s itt van hát a Nőnap
Megemlékezésem, köszöntőt elő ad
Nem felejtettem el, mi itt a teendő
Csokor hóvirággal kell jönni most elő
Ám a virágom most csupán virtuális
Majd, ha találkozunk, rendezhetem már is
Addig e kis versem legyen a hóvirág
Fogadja el tőlem minden asszony, s leány
Noha mindenkinél térben nem lehetek
De mégis fogadjon be lélekben szívetek
Hiszen a női szív sokat befogadó
Szeretet terén mindent odaadó
A nő a legdrágább, mit a teremtő adott
Így a férfi az, ki a legtöbbet meg kapott
Egy szerető nő a csillagunk, az egünk
Érthető, hogy érte, bármit is megteszünk
Vezethet az élet a földön bárhova
Találhatunk szépet! Élet nem mostoha
De akármerre járunk, csak be kell azt látni
Egy szép női mosolyt nehéz "lepipálni"
Nyílhatnak a kertben rózsák, nefelejcsek
Csak női mosoly, mi férfit rabul ejthet
Aki nőnek számít, ezt tartsa szeme előtt
Ennek tudatában élje a jövendőt
Az én virágom most, csupán jó kívánság
Ám hogyha tehetném, mindenkinek adnám
Kívánok e verssel mindenből eleget,
Főképp egészséget és sok szeretetet!
Ám megtoldom még e kívánság csokromat
Hogy egész esztendőben élvezzék azokat
Ne legyen hiánytok semmi féle téren
Hanem élhessetek, mint lehet bőségben
Virágot is kapjon ki - ki, kitől várja
Boldogságát vele mindig megtalálja
Úgy legyen szép ünnep mindenkor a Nőnap
Hisz boldogságnál jobbat senki se nem kaphat
Pethő István
| 
