|
A munkáltatói jogsértésekről - Palkovics Imre írása
2015 március 9.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának napokban kiadott tájékoztatása szerint drámaian zuhant a hazai jogszerű munkáltatás színvonala. A szakszervezetek nem nézhetik tétlenül a munkaügyi ellenőrzés teljes ellehetetlenülését!
A legújabb munkaügyi ellenőrzési adatokból a manchesteri legsötétebb kapitalizmus réme sejlik fel: 2014-ben a munkaügyi hatóság több mint 18 ezer munkáltatót ellenőrzött, ennek során a foglalkoztatottak 73 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak 71 százalékát teszik ki.
A korábbi évek ide vonatkozó adataiból egyértelmű tendencia rajzolódik ki. 2010-ben sem nevezhető rózsásnak a helyzet: akkor a huszonötezres munkáltatói ellenőrzések 57 százalékánál talált az Országos Munkaügyi és Munka egészségügyi Főfelügyelőség valamilyen munkavállalókat ért jogsértést. E tendencia szerint nem túlzás azt állítani, hogy néhány éven belül a munkáltatók többsége még az utóbbi években legyengített munkavállalói jogvédelmet garantálni hivatott jogszabályokat sem fogja betartani. Azért nem, mert a munkavállalók jogai már papíron is alig léteznek, és ha léteznének, akkor sem lenne képes ellenőrizni és betartatni a szabályokat a korábban még országos főhatóságként működő ellenőrzési hivatal, ami időközben (az érintettek bevonása nélkül átalakított munkaügyi intézményrendszer részeként) az NGM főosztályává zsugorodott.
A munkáltatók igen nagy része felismerte az új munkajogi szabályokban rejlő, számára kedvező lehetőséget. Azt, hogy a munkavállalók a nemzetközi jog által garantált és a magyar szabályozásban fondorlatos módon, a tisztességtelen joggyakorlás módszerével elcsalt alapvető jogait nem kell tiszteletben tartania. Azért nem, mert e magatartás következtében a munkáltatás költségei számára kedvezőbbek, mintha jogkövető lenne.
Mindennek következménye a tisztességes jogkövető magatartás eltűnése a foglalkoztatásból, a tisztességes gazdasági verseny sérülése a még mindig jogszerű foglalkoztatók szűk körével szemben, a tisztességes közteherviselés további romlása, az állami bevételek elmaradása és a társadalmi méretekben nem elhanyagolható, jogilag és gazdaságilag kifosztott munkavállalók egyre nagyobb és kiszolgáltatottabb tömege.
Fontos hozzátenni azt a közvélemény által nem érzékelt, a politikusok szerint nem létező problémát, hogy a foglalkoztatottak egészségét biztosítani hivatott foglalkozás-egészségügyi rendszert már 20 éve privatizálták, és szintén csak (szó szerint) papíron létezik. Ha figyelembe vesszük, hogy főként ennek a következménye, hogy a magyar átlag férfi munkavállaló nyolc évvel rövidebb életkilátással rendelkezik nyugat-európai társánál, akkor talán nem túlzó a kapitalizmus kezdeti viszonyait emlegetni a hazai munkaerő-piaci visszásságok kapcsán.
Ebből így nem lesz munkaalapú társadalom, vagy ha ez az, akkor lehet, hogy az érintettek megbeszélhetnék, hogy mindenki erre gondolt-e?
A Munkástanácsok kezdeményezi, hogy a kormány az érintett szociális partnereket bevonva vizsgálja felül a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakítását, a hatékony munkaügyi ellenőrzési rendszer közös megteremtését, és nem utolsó sorban állítsuk helyre a munkavállalók méltóságát, egészségét és megélhetését biztosító munkaügyi szabályokat!
Palkovics Imre
A korábbi évek munkaügyi jogsértéseiről szóló Munkástanácsok összefoglaló elérhető itt.
http://munkastanacsok.hu/wp-content/uploads/2015/03/munka%C3%BCgyi-helyzet-2007-2014_szimre.pdf
Budapest, 2015.03.09.
| 
