Budapest, 2016.április.21.

Magyar Posta Zrt.

 Szarka Zsolt úr

Vezérigazgató részére

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Engedje meg, hogy levelünk elején köszönetet mondjunk Önnek, a 2016. április 14.-i tájékoztatón elhangzott részletes információkért. Megerősítjük azt az álláspontot, mely szerint a munkáltató és a szakszervezetek találkozója nem a Munka Törvénykönyve szerinti konzultációnak, hanem csak – ahogy azt a szervezésért felelős és jelenlévő humánszervezet képviselője is minősítette – egy munkáltatói tájékoztató, információs megbeszélésnek minősült.

Kifejezett eredménynek tekintjük a www.portfolio.hu weboldalon megjelent alábbi megállapítást:

„…Azt is előrevetítette a Posta első embere, hogy április végén tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszervezetekkel és az első negyedéves tapasztalatok alapján megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen bérfejlesztési lehetőséget tud nyújtani a munkáltató a továbbiakban. Szerinte konstruktív együttműködést tudnak folytatni az érintettekkel…” mely alapján Ön is úgy látja, hogy csak a szakszervezetekkel együttműködve tudja a munkáltató a gazdasági céljait megalapozó munkabékét megteremteni.

Ugyanakkor vitába szeretnénk szállni a tudósítás alábbi megállapításával, és ha valóban így nyilatkozott Önnel is:…Egyúttal visszautasította a vezérigazgató a Pofész és Kész szakszervezetek állítását, miszerint a cég megsértette volna a 2016-os bérmegállapodást. A menedzsmentnek a bérmegállapodás értelmében joga van egyedi béremelésekhez és csak ilyen történt az 500 ezer forint feletti bérsávban….”

Több forrásból megerősített jogi szakértői állásfoglalások alapján a bérmegállapodás egyértelműen fogalmaz, vagyis 500.000Ft/hó besorolási bér felett nem lehetett volna az érdekképviseletek bevonása nélkül alapbért fejleszteni. A bérmegállapodás ugyanis a kollektív szerződéssel egyenértékű dokumentumnak minősül, ami a jelenlegi jogrendszer alapján normatív hatályú, vagyis minden munkavállalóra (az Mt.-ben meghatározott vezetőt kivéve) érvényes, így rendelkezései a Munka Törvénykönyvében előírtakkal, megegyező hatállyal bírnak. Mivel a jogszabályi hierarchián belül egy vállalkozásnál a KSZ a legmagasabb munkajogi jogforrás, így azt egy munkáltatói rendelkezés nem írhatja felül. Ennek megfelelően nem helytálló, hogy a 81/2011 sz. Vig. utasítás megalapozta volna a bérmegállapodástól eltérő keresetfejlesztést.

Figyelembe véve a hivatkozott utasítás rendelkezéseit és belső tartalmát, annak 6. pontja előírja, hogy a bértömeg egyedi felhasználásáról is ki kell kérni a szakszervezetek és az Üzemi Tanács véleményét, ami jelen esetben nem történt meg. Ugyancsak problémát okoz, hogy a hivatkozott rendelkezés 9. pontjának. I ) bekezdése a prémium és céljutalom rendszerben érintett munkavállalók esetére kifejezett tiltást rendel el. A leírtak alapján így nemcsak a KSZ, hanem a munkáltató saját rendelkezése is csorbát szenvedett, melyet szakszervezeteink nem a Vezérigazgató Úr, hanem szakmai segítőinek hibájaként értékelik. Továbbra is az a véleményünk, hogy az 500.000 Ft/hó besorolási bér feletti keresetfejlesztés jóváhagyásáról egy kiegészítő bértárgyalás keretén belül kell a munkáltatónak egyeztetéseket kezdeményezni. Ezeknek a kiegészítő tárgyalásoknak a keretén belül – a vezérigazgatói sajtónyilatkozat szerint április végén az első negyedéves eredmények ismeretében – várjuk a munkáltató ajánlatát a 2016 évre szóló további keresetfejlesztési lehetőségekről.

A megkezdődő tárgyalásokra várjuk azoknak a béradatoknak a konkrét bemutatását melyről az MTI (2016. április 15., péntek 15:39) az alábbiak szerint tudósított: „… 2012-2016. között 35 százalékos keresetnövekedés volt az 500 ezer forint alatt keresőknél, amiből 21,3 százalék alapbérfejlesztés volt, a többi emelés egyéb jogcímen történt.” 

Ennek vizsgálatát szakszervezeteink szakértői elvégezték és a Magyar Posta Zrt. 2010 – 2014 közötti nyilvános mérlegbeszámolóinak kiegészítő mellékleteinek alapján a következő adatokat dolgozták fel

Az adatsorok szerint az átlagos keresetnövekedés 2010 és 2014 között – egy 9,6%-os átlagos állományi létszámcsökkenés mellett –118,1%. Amely érték trendjében sem felel meg az MTI által közölt 35%-os keresetnövekedésnek (még akkor sem, ha az adatokat torzítja, hogy az átlagos állományi létszám tartalmazza az 500 ezer forint/hó feletti alapbérrel rendelkező munkavállalókat.  De mivel az ő keresetük az MTI nyilatkozat szerint 5,4%-kal csökkent nagyobb korrekciót a számítás nem igényel)

Szakszervezeteink a fenti problémák tárgyalásos úton történő megoldására nyitottak, így várják a munkáltató által a nyilvánosság előtt is megígért, a további bérnövelésekről szóló tárgyalások áprilisi megkezdését.

Álláspontunk szerint a kialakult érdekkonfliktusokat csak tárgyalásos úton lehet megoldani, a szociális partnerek együttműködése és kölcsönös tisztelete jegyében.

Üdvözlettel:

Új hozzászólás