KÖZLEMÉNY
A Munkástanácsok Országos Szövetsége tiltakozásul a munkavállalókat sújtó megszorítások és az ország további kifosztását eredményező kormánypolitika ellen nem vesz részt az ún. Gazdasági Csúcson, amely valódi konzultációt, válságkezelést nem hoz, csupán a kormány látványpolitizálásának biztosít újabb teret.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem ért egyet a kormány „hogyan juttassuk koldusbotra magunkat” 6 éve zajló politikájával, ezért a munkavállalók helyzetének stabilizálása érdekében az alábbi követeléseket fogalmazza meg.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének követelései és javaslatai a pénzügyi –gazdasági krízis kezelésére felvett állami IMF hitelekre vonatkozóan
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII, törvény 19. § (1) bekezdése alapján az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre vonatkozó információk közérdekű adatnak minősülnek, amelyekről a közfeladatot ellátó szerv vagy személy köteles a piaci szereplőket, a magánszervezeteket és a közvéleményt pontosan és gyorsan tájékoztatni.
A fenti jogszabályi kötelezettsége alapján kérjük a tájékoztatást a következőkről:
1. Milyen okok vezettek a hitel felvételére az IMF-től, WB-től az Európai Banktól, milyen konstrukcióban történt, illetve történik a felvétel, s pontosan mekkora összeget és mikorra, milyen ütemezésben, kinek és hogyan kell visszafizetni?
2. Mire vette fel a Kormány (vagy ha nem a Kormány, akkor ki a hivatalos szerződő fél) a hitelt, mire kívánja azt fordítani?
3. Milyen feltételeket támasztanak a hitelezők a hitel biztosítása fejében, illetve milyen „csomag” kidolgozására készül a Kormány (különösen akkor, ha nincsenek a hitelezőknek konkrét feltételei)?
4. Mi lesz, honnan lesz a fedezete a visszafizetésnek? Lesz-e újabb és újabb megszorító csomag a lakosság felé, mivel az IMF válságmenedzselés velejárója mindig a gazdasági recesszió, annak pedig a költségvetési bevételek csökkenése, vagy további adó emelések lesznek?
5. Önök a munkahelyek megmentéséről beszélnek, az eddig vázolt intézkedéseikről sok mindent lehet állítani, de azt nem, hogy növekedési program volna.
6. Hogyan mentik meg a munkahelyeket?
7. Milyen hatása lesz a munkavállalókra, illetve a foglalkoztatásra az új hitelfelvételnek? Készül-e erről előzetes felmérés, illetve hatásvizsgálat?
8. Kérjük a hitel megállapodás szövegének nyilvánosságra hozatalát a megállapodás eredeti nyelvén és magyarul is.
9. Ha a megállapodást, vagy annak bármely részét szolgálati titokká vagy államtitokká kívánnák minősíteni, kérjük ennek indokát is.
10. Melyik állami szerv felelős a megállapodás végrehajtásáért, illetve az abból folyó feladatok lebonyolításáért? Ki a személyes felelőse a programnak?
11. Mikor kapunk választ a kérdéseinkre? Amennyiben ez egy konzultáció akkor reméljük, hogy válaszában miniszterelnök úr nem csak azt mondja el ,hogy miért van igaza Bajnai Gordonnak, mint a nemzeti csúcson.
Javaslataink és követeléseink
1. A bankok újabb konszolidálása mellett (ami elég zavaros történetnek tűnik azok után, hogy kéthete sincs, amikor Veres pénzügyminiszter úr az OÉT ülésen kijelentette: a magyar bankokkal semmi gond nincsen)a munkavállalók konszolidálásra is hozzon létre a Kormány egy Központi Alapot, amelynek működésére, irányítására vonatkozó jogszabály kidolgozását az OÉT-ben résztvevő szociális partnerekkel együtt dolgozza ki, s a végrehajtásban is kapjanak érdemi ellenőrző szerepet a szociális partnerek.
2. Rendszeres, naprakész tájékoztatást kérünk arról, hogy hány cég zár be, vagy korlátozza, illetve szünetelteti a tevékenységét, s hány munkáltatót érintenek ezek a folyamatok.
3. Állítson fel a Kormány szakértőkből álló tripartit bizottságot a válságból eredő munkaerő piaci problémák elemzésére és megoldására, a munkaerő-piaci intézményrendszer fejlesztésére.
4. A munkavállalók anyagi áldozataira alapul megint a válságkezelés, megint a szegények pénzén védik a gazdagok érdekeit. Ennek alátámasztására: Magyarországon óriási a különbség a megtermelt (GDP) és a felhasználható (GNI) jövedelem között: 2007-ben 7,7% volt más uniós országban ez jóval kisebb pl. Szlovákia: 2,9%. Ennek fő oka: a magyar gazdaságban rendkívül magas a külföldi tulajdonú cégek részaránya és túlzott a számukra juttatott támogatások mértéke és az itt termelt jövedelmük jelentős részét kiviszik az országból. A 2003-as 6,4%-os szintről 2006-ra 12,2% és 2007-re 14,7%-ra nőtt a GDP arányában a hazai jövedelem külföldre áramlása. Amiből egyetlen súlyos következés vonható le: a kormány megszorításai a hazai jövedelmek külföldre áramlását szolgálják. Bizonyítás vége.
5. Azt követeljük: törvényben kapjanak a munkavállalók képviselői a jelenleginél erősebb részvételi és beleszólási jogot a munkáltatók pénzügyi és gazdasági tevékenységébe (a participációs, tájékoztatási és konzultációs jogok erősítésével, valamint az együttdöntési jogok bővítésével). A munkavállalók ma már jelentős kockázatot vállalnak a munkaerőpiacon és a munkahelyeken is, a munkavégzés lehetősége az ő egyetlen bevételi forrásuk, megélhetési alapjuk. Ez nem függhet kizárólag a befektetők sokszor spekulatív, rendkívüli kockázatot vállaló befektetési döntéseitől.
6. Részesedést követelünk a vállalatok nyereségéből.
7. Tisztában kell lennie a kormánynak azzal, hogy az emberek nemcsak azt figyelik, amit mondanak,hanem azt is amit tesznek. Ez pedig nem mindig fest önökről előnyös képet. Követeljük: kerüljön rögzítésre az Alkotmányban az állampolgárok tájékozódási joga, hogy ne lehessen folyamatosan manipulálni a társadalmat, ne lehessen félrevezetni és közben kifosztani az embereket.
8. A közszolgáltatások további privatizációját szüntesse meg a Kormány.
9. Egy tisztességes társadalomban a társadalmi szerződés része, hogy a gazdasági növekedésből részesülnek a szegények, a gazdagok pedig részt vállalnak az áldozatokból válság idején.
10. Fizessenek ún. privatizációs adót azok, akik a rendszerváltozás a, „haverkapitalizmus”a korrupció legártalmasabb formájának haszonélvezői lettek, s bár „törvényes” keretek között, de kedvezményesen jutottak részesedéshez az állami tulajdonból.
11. Európának elemi érdeke megmenteni a magyar csődtömeget a valódi csődtől, mert ha nem, akkor tőlünk indulhat el az amerikai mintára haladó dominósor első bedőlése. Ezt elkerülendő a Nemzeti Valutaalap, a Világbank és az Európai Közösség 5 ezer milliárd forintnak megfelelő dollárt és eurót ad kölcsön hazánknak. Ez nekik is érdekük, mert megelőznek vele egy, az egész euró övezetre kiterjedő bankválságot. Ugyanakkor hazánk eladósodottsága ezzel jelentősen növekszik. Eddigi államadósságunk 15 ezer milliárd forint volt, ami 20 ezer milliárd forintra emelkedik. Az ország egy, a jelenlegitől különböző gazdasági modellt követve a válság itthoni hatásait enyhíthette volna.
A Nemzetközi Valutaalap cserébe megszorításokat vár a kormánytól, amelyek összesen 2 millió ember életét közvetlenül érintik. Ráadásul a kormány megszorítással kíván több pénzhez jutni, de a megszorítás hosszú távon a gazdaság beszűküléséhez, munkanélküliséghez és a fogyasztás tartós csökkenéséhez vezet, azaz nem lehet megoldás. Egy új közgazdasági modellre van azonnal szükség: a fenntartható gazdaságéra. Erre áttérve annyi új lehetőség keletkezne, amely segítene a munkavállalókon és Magyarországon is.
Általánosságban követeljük, hogy a munkavállalókat érintő gazdasági és más politikai döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot és a döntések érdemi előkészítésébe a Kormány vonja be a szociális partnereket.
Budapest, 2008. november 13.
Palkovics Imre
elnök
Munkástanácsok Országos Szövetsége
|
